Tagjaink többségében 2024. februárjában, a Partizán interjú során ébredt fel a remény, hogy lehetséges a rendszerváltás, és elkezdtük figyelni és követni Magyar Pétert.
Először még csak egyedül, majd egyre többször már közösen vettünk részt tüntetéseken, rendezvényeken márciusban és áprilisban, de mindannyian éreztük, hogy ez így kevés, ezért egyre inkább kerestük egymás társaságát.
Áprilisban létrejött egy zárt Facebook csoport és egy kis aktivista kör, aminek a tagjai már a közösségépítést is magukra vállalták.
Amikor májusban megkaptuk az EP aláírásgyűjtés jogát, egy emberként vonultunk Csepel utcáira és tereire a pultok mögé.
A júniusi közel 30%-os eredmény mindannyiunkat megerősített abban, hogy jó helyen vagyunk. Elkezdtük összekovácsolni a közösséget.
Júliusban közös pikniket tartottunk, augusztusban többek között gyűjtést szerveztünk Iványi Gáboréknak (negyed tonna tartós élelmiszert adtunk át), és vendégül láttuk Ordas Eszter és Porcher Áron Fővárosi Közgyűlési képviselőket is.
Amikor Magyar Péter bejelentette a Tisza szigetek alapításának lehetőségét, kapva kaptunk az alkalmon, és közel 80 fővel azonnal 4 szigetet alapítottunk 2024. szeptemberében, de előtte még kivettük részünket az árvízi védekezésben Óbudán, Szigetszentmiklóson és Százhalombattán is.
Október nagyon mozgalmas hónap volt. Nem csak részt vettünk a Kunigunda útján a Magyar Televízió székházánál megtartott tüntetésen, de ahogy azt már korábban is többször megtettük, itt is önkénteskedtünk a helyszínen, ugyanúgy, mint a nagyjából két héttel későbbi, október 23-a alkalmából megrendezett ünnepségen, ahol eddigi munkánk elismeréseként két sziget kapcsolattartója és a csepeli Tisza szigetek egyik zászlója is felkerült Magyar Péter mögé a színpadra.
Novemberben sok más tevékenységünk mellett újabb gyűjtést szerveztünk: rengeteg meleg ruházatot adományoztunk Iványi Gáboréknak.
Decemberben csatlakoztunk a budapesti Tisza szigetek összefogásához, a Déméter-ház lakói részére szervezett Mikulás-ajándékozáshoz, karácsonyi műsort adtunk az egyik csepeli idősek otthonában és egy szintén csepeli gyermekotthonban (ez utóbbi lakóival azóta is tartjuk a kapcsolatot, erről készítettünk egy külön menüpontot is), valamint még az ünnepek előtt mézeskalácsot (félezer darabot), szaloncukrot (több mint egy mázsát) és plüssöket (több mint 200 darabot) osztottunk ki a csepeli piacnál időseknek és fiataloknak egyaránt.
Ezt a mozgalmas és tartalmas évet egy nagy, közös TISZA szigetes karácsonyi partival zártuk.
2025. januárjában beindultak a közös mozizások (azóta is igyekszünk minden hónapban legalább egyszer hódolni ennek a szenvedélynek, ha találunk arra érdemes filmet), és amire nagyon büszkék vagyunk: 18 dél-pesti szigetet és az angliai első (UK 1) TISZA szigetet sikerült összefognunk, és egy hatalmas jótékonysági akció keretében 560.000 Ft értékben 828 kg tartós élelmiszert vásároltunk Iványi Gáboréknak (Oltalom Karitatív Egyesület).
Ezen kívül egy helyi, nehéz sorsú, 3 gyermekes édesanyának mosógépet adományoztunk, sőt még a gyermekotthon lakóit is elvittük korcsolyázni a csodálatosan szép csepeli jégpályára.
Februárban többek között korcsolyákat és téli ruhaneműket ajándékoztunk a gyermekotthonnak, és voltunk mozizni is (Hogyan tudnék élni nélküled).
Márciusban, a nemzetközi nőnap alkalmából női higiéniai termékeket adományoztunk a Máltai szeretetszolgálatnak, tartottunk egy közös Tavaszváró csapatépítőt ügyességi versenyekkel, majd az első közös kampányunk (Nemzet Hangja) során bebizonyítottuk, hogy milyen összetartó közösség vagyunk: három héten keresztül kint álltunk a pultoknál esőben, hidegben, szélben is 10 különböző helyszínen, hogy a csepeliek leadhassák szavazatukat a mindenkit érintő 12+1 kérdésre.
Áprilisban még folytatódott a Nemzet Hangja kampány, így (bolondok napján, csak hogy könnyen megjegyezhető legyen ;)) tartottunk gyorsan egy lakossági fórumot Kéri Lászlóval és Petschnig Mária Zitával, ahol vendégül láttuk Bálint András színművészt is, illetve három héttel később azért még egy közös mozizást (Az amatőr) is sikerült beiktatnunk, valamint összesen 20 rollátort és 2 kerekesszéket is sikerült adományként célba juttatnunk sok-sok helyi rászorulónak és egy idősek otthonának.
Májusban egy elsőgyermekes, rászoruló családnak adományoztunk gyermekruhákat a születendő kisfiuk számára, és folytattuk a kitelepüléseket: a piachoz közel, az SZTK szomszédságában állítottuk fel sátrunkat és pultjainkat, hogy minél jobban megismerjenek minket a csepeli lakosok.
Tartottunk egy nagyon jó hangulatú, csapatépítő bográcsozást is, és több tagunk is csatlakozott Magyar Péterhez az Egymillió lépés keretein belül megtartott zarándokúthoz. Biztos sokan emlékeznek a fantasztikus gyümölcstálakra és a BÉKE világútlevélre, melyeket Péter kapott. Igen, ezek is a Csepeli TISZA szigetek önkénteseinek ajándékai voltak.
Ebben a hónapban a TISZA párt elnöke még egy anyaotthonba is ellátogatott itt Csepelen, hogy ajándékokat hozzon a gyermekeknek, de sajnos aznap egy szomorú esemény is volt szigeteink életében: délután utolsó földi útjára kísértük az egyik szigettagunkat, Laci bácsit.
A júniust egy fantasztikus gyereknapi bográcsozással indítottuk a gyermekotthon lakói számára, ahol a főzésen kívül változatos akadályversenyeken tudták megmutatni erősségeiket kicsik és nagyon egyaránt. Pár nappal később már Rost Andrea művésznőt láttuk vendégül egy rendhagyó beszélgetésen, ahol a közös éneklés sem maradhatott el. Szombat este kimentünk a sétálóutcához, és néhány hajléktalan, illetve nehéz sorsú honfitársunk számára ételt és kenyereket vittünk.
A gyermekotthon lakói közül sokan ebben a hónapban ünneplik születésnapjukat, ezért több szülinapi partira is hivatalosak voltunk, valamint meghívást kaptunk a ballagásukra is.
Sajnos egy újabb haláleset árnyékolta be ezt a hónapot is, Gyulától búcsúztunk el megrendülve a csepeli temetőben.
A júliust egy mozizással kezdtük (F1 Brad Pittel és Javier Bardemmel), aztán pultoztunk egy jót, ahol elsősorban a Csepeli HÉV problémáira hívtuk fel a lakosság figyelmét. Képviseltettük magunkat a TISZA Gyermekvédelmi konferenciáján, majd még ugyanazon a héten több mint 30-an vettünk részt a TISZA nagykanizsai kongresszusán is (sőt két tagunk, Zita és Kiru önkénteskedtek is a rendezvényen). Másnap egy másik tagunk, Kimi, ingyenes pedikűrben részesítette a gyermekotthon lakóit, egy kis kéz- és lábápolási oktatással és tanácsadással is egybekötve ezt a rendhagyó találkozót.
Testvérkerületünkben is volt egy nagyszerű rendezvény a Sissy szigetek szervezésében (Orbán Árpád, dr. Molnár Dániel és Bovier György fővárosi képviselőkkel), melyen szintén képviseltettük magunkat, másnap pedig már a TISZA-sok a Balaton körül nevű eseményen segédkeztünk a Balatonalmádi frissítőponton. Ott voltunk Székesfehérváron is meghallgatni Magyar Péter beszédét az Országalmánál – de akik nem tudtak velünk tartani, azok a szokásos helyen, az SZTK mellett tartották a frontot a pultoknál az újonnan vásárolt szürke sátrunk alatt.
Ezt a mozgalmas hónapot (még jó, hogy uborkaszezon van…) a Legyél a Változás Egyesületnek szervezett RePont gyűjtéssel zártuk. Összesen 1.549 üveg/flakon/doboz gyűlt össze, melynek értékét, 77.450 Ft-ot jó szívvel ajánlottuk fel az egyesületnek.
Augusztusban többször is voltunk pultozni. Az első szombaton ingyenes nyáriruha-csereberét tartottunk hatalmas sikerrel (lehetett hozni és vinni is mindenféle csinos holmit) az SZTK oldalában, a második szombaton pedig már a tanszergyűjtésé volt a főszerep rászoruló gyermekek részére. Voltunk moziban is testvérkerületünkkel, a Pesterzsébetiekkel (megnéztük a Csupasz pisztolyt Liam Neeson-nel a főszerepben). Megérdemelt kikapcsolódás volt másfél órán keresztül.
Mivel rekordokat döntött a hőség, így augusztus 15-én kimentünk vizet osztani a Szent Imre térre a 42 fokban (376 üveg víz talált gazdára, ezúton is köszönet a CSEPP Ifjúsági szigetnek, akik a saját krétarajzos akciójuk előtt még kijöttek nekünk segíteni.
A harmadik szombaton folytatódott a tanszergyűjtés, vele párhuzamosan pedig az ingyenes nyáriruha-cserebere.
